Tisztelt Olvasónk, Dohánytermelőnk!
A cikksorozatunk második részében a Jó Agronómiai Gyakorlat (Good Agrocultural Practices, GAP) fogalmával, területeivel és elvárási rendszerével fogunk bővebben foglalkozni.
A Jó Agronómiai Gyakorlat az STP Termesztés pillérének szakmai elvárásait foglalja össze az eredeti környezeti állapot fenntartása mellett. Minden dohányipari vásárló és dohányfelhasználó meghatározza a beszállítói felé a leveles dohány előállítása (termesztés) során alkalmazandó helyes agronómiai gyakorlatot és az ehhez a területhez kapcsolódó minimális elvárásaikat. A Universal Corporation a különböző vevői igényeket mérlegelve állította össze a cégcsoport leányvállalataira vonatkozó Jó Agronómiai Gyakorlat rendszerét, http://www.universalcorp.com/Practices/GAP melyet minden leányvállalata a működési területének és a helyi szabályzóknak megfelelően fejlesztett tovább. Az ULT Magyarország Kft 2012-től alkalmazza az alábbiakban található elvárási rendszert, mely STP 1.2 verzió struktúrájára épül.
Jó Agronómiai Gyakorlat (GAP) alábbi technológiai elvárásai kötelezőek a dohánytermesztés során a termelőre és az elsődleges feldolgozóra vonatkozóan:
- a terület kiválasztás, vetésváltás során
- a könnyen felmelegedő, laza szerkezetű talajokat helyezi előtérbe;
- minden harmadik évben vetésváltást alkalmaz;
- a vetésforgóban rokon kultúrákat, valamint magas nitrogén igényű kultúrákat nem termeszt;
- lehetőség szerint zöldtrágyát alkalmaz;
- ellenőrzi a területét, hogy nem nitrát érzékeny-e, és amennyiben a terület nitrát érzékeny, az összes technológiai beavatkozást a nitrát direktíva szerint végzi a termesztési év során;
- a dohánytáblák körül a nem cél-szervezetek részére élőhely és táplálék biztosítására puffer sávokat képez. Ezzel is biztosítja a biológiai sokszínűség fenntartását;
- a talajerózió, talajvédelem, talajszerkezet megóvása érdekében
- 12 %-nál nagyobb lejtőszögű területen nem alkalmaz dohánytermesztést;
- a szél és vízeróziónak kitett területeken az eróziós károkat kivédő, vagy csökkentő talajművelést alkalmaz;
- a téli csapadék megőrzését elősegítő talajművelési eljárást alkalmaz;
- az eredeti talajszerkezet megóvása érdekében vízzel túlzottan telített talajon gépi munkát nem végez;
- biztosítja a nagyobb esőzések következtében kialakult felszíni vizek mielőbbi lefolyását;
- a vetőmag és fajtahasználat során tudomásul veszi, hogy
- csak hagyományos úton nemesített fajtákat alkalmaz, melyet a Termelői Csoport biztosít számára;
- kizárólag GMO-mentes fajtákat és hibrideket termeszt;
- lehetőleg hím steril fajtákat alkalmaz;
- a pillírozott vetőmag használatát helyezi előtérbe;
- csak biztos, megbízható forrásból származó vetőmagot használ fel;
- előtérbe helyezi a hazai nemesítésű fajtákat, melyek a hazai éghajlati körülményekhez jobban alkalmazkodnak, szárazságtűrésük jobb az egyéb fajtákéhoz képest, valamint rezisztensek a főbb betegségekre.
- a palántanevelés során
- float bed technológiát alkalmaz;
- a palántanevelést megelőzően a feltöltő vizet általános öntözővíz vizsgálatnak veti alá, és a nem megfelelő minőségű feltöltő vizet nem használja;
- a tápanyagfeltöltést a vízvizsgálat eredményeire alapozott szaktanácsadás szerint végzi el;
- a növényvédelmi beavatkozásokat a technológiai előírás szerint, csak a dohány kultúrában engedélyezett növényvédő szerekkel és az engedélyokiratban leírt felhasználási előírások szerint végzi;
- az Elsődleges Feldolgozó technológiai ajánlása alapján törekszik a kijuttatott növényvédő szerek mennyiségének folyamatos csökkentésére;
- a növényvédő szerrel szennyezett, használt csomagolóeszközöket, göngyölegeket a termesztési szezon végén az erre a célra kijelölt gyűjtőhelyeken adja le és az erről szóló dokumentumokat megőrzi;
- a felhasznált fóliát és a használt palántanevelő tálcákat megfelelő engedéllyel rendelkező újra-hasznosítást végző cég felé értékesíti, melyről a megfelelő dokumentációkat megőrzi;
- a palántanevelés során végzett minden beavatkozást és mért eredményt dokumentál a palántanevelési naplóban;
- a talajminta vételezés, tápanyag visszapótlás érdekében
- legalább minden harmadik évben, amikor a vetésváltás során területet cserél, talajminta vételezést alkalmaz;
- a szükséges tápelemek kijuttatását, a tápanyagok visszapótlását a talajmintavétel eredményeire alapozott szaktanácsadás szerint végzi;
- a mezo- és mikroelemek pótlására az alaptrágyázás mellett kiegészítő lombtrágyázást is végez;
- a monoműtrágyák helyett a kémiai komplex készítmények használatát helyezi előtérbe;
- kizárólag a talaj eredeti kémhatását tovább nem romboló műtrágyaféleségeket alkalmaz;
- szükség esetén talajjavító meszezést végez;
- nem alkalmaz gyorsan oldódó és könnyen kimosódó műtrágyaféléket;
- előtérbe helyezi a biológiai készítményeket ezzel is csökkentve a környezeti terhelést;
- amennyiben elérhető és a termesztett fajta lehetővé teszi, szerves trágyát alkalmaz;
- amennyiben az alkalmazott vetésváltás lehetővé teszi, zöldtrágyázást alkalmaz;
- a talajművelés során
- talajszerkezet kímélő talajművelést alkalmaz;
- kerüli a felesleges, talajszerkezetet romboló beavatkozásokat;
- csak megfelelő talajnedvesség esetén végez talajmunkát;
- megóvja a talaj eredeti nedvesség állapotát;
- biztosítja a csapadék zavartalan bejutását, valamint annak megőrzését a mélyebb talajrétegekbe;
- szükség esetén mélylazítást végez a felesleges csapadék mélyebb talajrétegekbe történő lejutásához;
- biztosítja a dohány igényeinek megfelelő talajnedvesség-levegő arányt;
- megszünteti a letömörödést, levegőtlen talajállapotot, morzsalékos talajszerkezettel biztosítja a talaj gyors felmelegedését;
- megfelelő talajműveléssel gyéríti a talajlakó kártevők számát;
- folyamatosan gyommentes állapotot biztosít;
- az ültetés során
- a technológiailag előírt tenyészterületet alkalmazza;
- hagyományos művelésnél 22.000 – 24-000 tő/ha, míg gépi betakarítás esetén 24.000 -26.000 tő/ha tőszámot alkalmaz;
- vízzel ültet és az ültetést követően három hétig öntözést nem végez a területen;
- az ültetéskor csak a szükséges mennyiségű ültető vizet juttatja ki a gyökérzónába;
- a kijuttatott ültető vízzel túlzott tápanyag mennyiséget nem mos ki a talajból;
- törekszik arra, hogy legkésőbb május 20.-ig beülteti a területét;
- a növényápolás során
- folyamatosan morzsalékos talajfelszínt biztosít gépi és kézi talajmozgatással;
- vegyszeres gyomirtást nem alkalmaz, vagy ha az elkerülhetetlen, kizárólag az ültetést megelőzően egy alaklommal végez;
- folyamatosan gyommentes állapotot tart fenn, ezzel megőrizve a talaj eredeti nedvesség állapotát, valamit csökkentve a gyomok magtermelő képességét;
- a talajban kialakult kapillárisok megszakításával megőrzi a talaj víztartalmát és fenntartja a talajnedvesség és levegő megfelelő arányát a kiültetett dohánynövény zavartalan fejlődése érdekében;
- a felesleges munkafolyamatokat kerülve megőrzi a talaj eredeti fizikai állapotát;
- a növényvédelem során
- kizárólag csak a dohánytermesztésben engedélyezett készítményeket alkalmaz;
- minden esetben a növényvédőszer engedélyezési okiratában előírt feltételeknek megfelelően jár el;
- a növényvédelmi beavatkozásokat a kártevők esetében csapdázásos megfigyelések, a kórokozók esetében előrejelzések eredményeire alapozottan végzi, figyelembe véve az Elsődleges Feldolgozó által meghatározott dinamikus gazdasági védekezési küszöbértéket;
- minden esetben követi az Elsődleges Feldolgozó szakmai utasításait, betartja annak az IPM technológiára vonatkozó elvárásait, előírásait;
- törekszik a kijuttatott növényvédő szerek mennyiségének folyamatos csökkentésére az Elsődleges Feldolgozó technológiai ajánlása szerint, valamint alkalmazza a szakmailag ajánlott új készítményeket, melyek kisebb környezeti terhelést okoznak;
- megfelelő műszaki állapotú növényvédelmi eszközöket használ a növényvédőszerek kijuttatásához;
- biztosítja a növényvédőszer kijuttatására alkalmas eszközeinek a törvény által előírt időszakos hatósági ellenőrzését;
- csak a növényvédelmi végzettségének, vagy a képesítésének megfelelő forgalmi kategóriájú készítményt juttat ki;
- a növényvédelemi kezelések során kerüli a felesleges környezeti terhelést, betartja az előírt dózist és a kijuttatásra javasolt permetlé mennyiséget;
- betartja az előírt növény egészségügyi és munkaegészségügyi várakozási időket;
- növényvédelmi beavatkozást kiskorúval és terhes nővel nem végeztet;
- növényvédelmi beavatkozásait a növényvédelmi/permetezési naplóban naprakészen rögzíti, melyet a felvásárlás előtt eljuttat az Elsődleges Feldolgozóhoz;
- a növényvédőszereket a törvényileg előírt feltételeknek megfelelő növényvédőszer raktárban tárolja;
- növényvédelmi tevékenység során megfelelő védőfelszerelést használ;
- a növényvédő szerrel szennyezett, használt csomagolóeszközöket, göngyölegeket a termesztési szezon végén az erre a célra kijelölt gyűjtőhelyeken adja le és az erről szóló dokumentumokat megőrzi;
- a betakarítást követően azonnal megsemmisíti a visszamaradt szármaradványokat;
- az öntözés során
- öntözést kizárólag a szakhatóság által engedélyezett vízkivételi forrásból, és módon végez;
- folyamatosan biztosítja a dohány vízszükségletét öntözéssel;
- az öntözés során törekszik a legkisebb vízigényű öntözési technológia megvalósítására (programozott víztakarékos öntözés, éjszakai vízkijuttatás, csepegtető öntözés, stb.) a felszíni és felszín alatti vízkészletek megóvása érdekében;
- az öntözéssel kapcsolatos tevékenységeit folyamatosan dokumentálja, öntözési naplót vezet;
- a dohánytermesztés során törekszik az egységnyi vízfelhasználás csökkentésére racionalizált öntözővíz felhasználással;
- a tetejezés, kacsgátlás során
- az Elsődleges Feldolgozó által ajánlott kacsgátlási technológiát alkalmazza, az időben és megfelelő szakmai szinten elvégzett tetejezéssel csökkentheti a kijuttatott kacsgátlószer mennyiségét, amivel a környezeti terhelés is csökkenthető;
- egyszeri kézi kacsozást alkalmaz a vegyszeres kacstalanítás mellett, ami szintén csökkenti a környezeti terhelést;
- csak az engedélyokiratban előírt feltételeknek megfelelően alkalmazza a kémiai kacsgátló készítményeket, és azokat egyéb növényvédő szerekkel nem keveri, ezzel is csökkentve a környezeti terhelést;
- a betakarítás, szárítás során
- az érett leveleket a törési övezeteknek megfelelően legalább négy alkalommal takarítja be;
- a betakarítást érett állapotban végzi, hogy a szárításkori színesítés a lehető legrövidebb idő alatt történjen meg és minimális energia igényű legyen;
- a szárítás során nedves és száraz hőmérőt alkalmaz, a minőség biztosítása mellett a szárítás során felhasznált energia mennyiségének minimalizálása érdekében;
- a szárító berendezését szigeteli és megfelelő műszaki állapotban tartja, hogy a szárítás energiai igénye csökkenthető legyen;
- a gázégőt folyamatosan szervizelteti és karbantartja, hogy a kibocsájtott égéstermék a lehető legkisebb légköri szennyezést idézze elő (CO2, GHG);
- szárítási naplót vezet, teljes körű dokumentálással;
- a dohányszárító kamra belső terét és környezetét tisztán tartja, hogy nem dohány eredetű anyaggal a szárított dohány ne keveredjen (NTRM);
- a tárolás, beszállítás során
- betartja a technológiailag előírt maximális nedvesség tartalmat a dohányok csomagolásánál. Ezzel csökkenti annak lehetőségét, hogy a káros TSNA koncentrációja növekedjen a dohányban a tárolás során;
- figyel arra, hogy a dohányt károsító raktári kártevők ne szaporodjanak fel a raktárban, hogy elkerülhető legyen az utólagos növényvédőszeres raktár fertőtlenítés, ami felesleges környezeti terhelést okozhat;
- figyel arra, hogy optimális tartományban tartja a lecsomagolt dohány egységek átlagsúlyát és egyszerre nagyobb dohánymennyiséget mozgat a felvásárlás helyére annak érdekében, hogy csökkentse a szállítás során a környezeti terhelés mértékét;
- szervezett beszállításkor az Elsődleges Feldolgozó legmagasabb környezetvédelmi minősítésű motorokkal felszerelt szállító eszközeit használja;
A harmadik részben a hazai dohány nemesítéssel, fajta- és vetőmag használattal fogunk foglalkozni az STP ide vonatkozó szempontjait figyelembe véve.
Fekete Tibor agronómiai igazgató, ULT Magyarország Kft.
