Fenntartható forrásból származó nevelő közegek alkalmazása dohány palánta nevelése során
2020
A dohány palántanevelése során alkalmazott nevelő közeg a tőzeg. A tőzeg felhasználása környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontból is több kritikus problémával rendelkezik, mivel képződéséhez több száz évre van szükség, így megújuló forrásnak nem tekinthető. A legnagyobb probléma azonban, hogy kitermelése az érzékenyebb területekről történik, melynek következményeképpen az ott kialakult ökoszisztéma és környezeti biodiverzitás nagymértékben károsodik. Mindemellett a tőzeg bányászata jelentős költséggel jár. Célunk, hogy a dohány palánta nevelése során olyan nevelő közeget tudjunk alkalmazni, mely fenntartható forrásból származik, és kitermelése nem gyakorol káros hatást a környezetre.
Ennek érdekében több éve folytatjuk a kísérleteket a fenntartható forrásból származó nevelő közegekkel, melyek alkalmazása az elmúlt években több-kevesebb sikert eredményezett.
Kísérleti programunk mérföldkövei
2018:
Ekkor 100 %-ban alkalmaztuk a kókuszrostot a tálcák töltésekor, mely teljes sikertelenséget mutatott.
2019:
Ekkor a kókuszrostot kevertük a hagyományos tőzegkeverékkel 2:1 arányban a kókuszrost javára. 2019-ben ezzel a módszerrel sokkal jobb eredményeket kaptunk, mint 2018-ban a 100 % kókuszrost esetében. Ily módon a gépi tálcatöltés és magvetés kivitelezhető volt, mivel a kókuszrost hosszú szálai nem akadályozták ezt meg. A palánták valamelyest lassabban fejlődtek, mint a tőzeg esetében, de a nyírásokat követően kellőképpen megerősödtek és alkalmasak voltak a kiültetésre.
2020:
A 2019-es „sikeresebb” eredmény alapján a megfigyelést a kevert nevelő közeggel terveztük folytatni. Azonban az idén érkezett kókuszrost szerkezete a korábbi évekhez képest sokkal finomabb szerkezetű volt, így a tálcákat újra 100 % kókuszrosttal töltöttük fel. A megfigyelésbe bevontunk két új keveréket, melyekben a keverék tőzeg és farost hozzáadásával készült.
2020-as megfigyelés aktuális állapota
A kísérletben szereplő tálcák vízre helyezése március 09-én kezdődött. A vízre tételt követően minden esetben kb. 2 hét elteltével csírázásnak indultak a magvak. A csirázás az éjszakai lehűlések és a nap közben is tartósan hűvös, szeles időjárás következtében vontatott volt.
Csírázási százalékok:
- Kókuszrost/tőzeg: 152/170 (89%)
- Farostos tőzegkeverék Klasmann (Biri): 150/170 (88%)
- Farostos tőzegkeverék, Stender tabac (Nyírtét) 156/170 (91%)
A magvak csirázása összességében jónak mondható.
A palánták fejlődése a hagyományos tőzegben nevelt palántákéval közel azonos. Az állomány keresztállapoti fejlettségekor Nyírtéten a Stender tabac farostos keverék esetében volt a leghomogénebb.
További anyagok elérhetők a Kókuszrost kísérlet oldalunkon.
Balogh Dávid agronómus, Nyidoter Kft.
