NYIDOTER KFT. STP Fenntartható dohánytermesztés Magyarországon. (5)

Fenntartható dohánytermesztés Magyarországon. (5)

Tisztelt Olvasónk, Dohánytermelőnk!

A cikksorozatunkban továbbra is a palántanevelés területével foglalkozunk. Az ötödik részben a Jó Agronómiai Gyakorlat palántanevelésre vonatkozó részéből a float bed technológia és az élő környezet kapcsolatával foglalkozunk a feltöltő víz, palántanevelő tálca, palántanevelő közeg, növényvédelem és a palántanevelésnél használt anyagok újra hasznosításának kérdéseivel. Az alkalmazott technológiánknak ezek a legfontosabb kapcsolódási pontjai az élő környezetünkkel.

Feltöltő víz, vízminőség vizsgálat: A palántanevelési eljárás egyik legfontosabb eleme mely alapvetően határozza meg dohánytermesztési munkánk sikerességét. A víz ebben az esetben a palántanevelő közeg részét képezi, amit a hagyományos palántanevelésnél sátor talaja jelent. A tálcákba töltött komposzt a gyökeret rögzíti, de a tápanyag ellátás a vizes közegen keresztül történik.

Több éves tapasztalatunk alapján a palántaágy feltöltésére leginkább a fúrt kutak (40-50m) vize alkalmas. Állóvizekből, felszíni vízfolyásokból, ásott kutakból, lakossági vezetékes vizekből mintát venni nem szabad, ezek használata kerülendő!

A mintavétel előtt ajánlatos a kútból nagyobb mennyiségű vizet szivattyúzni majd 1-2 napig pihentetni. A hosszabb ideig használaton kívül álló kutakat kompresszorral kell áttisztítani. A több éven keresztül vizsgált kutakat is évente újra kell vizsgálni, mert egyéb külső hatások miatt a víz minőségét meghatározó kémiai vegyületek aránya és mennyisége változhat. A mintákat analitikai laboratóriumban vizsgáltatjuk be az alábbi paraméterekre: pH, EC, NO3-N, P, K, Ca, Mg, Na, Cl, HCO3. Szélsőséges, kizáró eredmény esetén új kútból új vízminta beszállítása szükséges. A kapott paraméterek alapján történik meg a tápanyag feltöltési javaslat elkészítése, melyet minden évben külső szakértővel készíttetünk el.

A vízminőségi paraméterek jelentősége, és azok javításának lehetőségei:

  • a hidrokarbonát (HCO3) magas szintje magas pH mellett a tápanyag felvételt is jelentősen akadályozza, amely megfelelő savmennyiség (salétromsav) adagolásával csökkenthető.
  • káros a klór és nátrium (Cl, Na+) ionok magas mennyisége, hiszen a klór a palánták számára mérgező, ugyanakkor a nátriummal a tápanyag felvételt zavarja, a szellőztetés bizonyos szintig csökkenti a klór mennyiségét, viszont a szellőztetést a tálcák vízre tétele előtt el kell végezni.
  • a víz magas EC (1 mS/cm felett) értéke a hozzá adható tápanyag mennyiséget korlátozza
  • a vízben lévő hasznos tápelemek a bekeverendő műtrágyák mennyiségét csökkentik, amelyet a feltöltési receptkészítésénél figyelembe kell venni.

A float bed palántanevelési eljárás során jelentős mennyiségű vizet használunk fel, de jóval kevesebbet, mint a hagyományos hidegágyas palánta neveléssel. A technológiai folyamat közel 60 napja alatt jelentős a párolgás a fólia sátorban, melyet folyamatos vízpótlással kompenzálunk. A folyamatos víz visszatöltés során ellenőrizzük a vizes közeg pH értékét, valamint a tápanyag szintjét, melyeket folyamatosan korrigálunk az elvárt szinteknek megfelelően. A nevelés utolsó szakaszában hagyjuk, hogy a palánták a vízágyban lévő vizet a lehető legnagyobb mértékben vegyék fel és ekkor már nem alkalmazunk további feltöltést, vízpótlást. A palántafelszedést követően a visszamaradt vizet (tápanyagban és növényvédőszerben gazdag nevelő közeg) ültetővízként tudjuk hasznosítani, így a vízben lévő fel nem használt tápanyagok, valamint növényvédő szerek a kiültetett növények gyökérzónájában kerülnek és ott hasznosulnak. Az így hasznosított palántanevelő közeg nem képez az élő környezetre veszélyes kémiai szennyeződést.

Ez a palántanevelési technológia igen takarékos és környezetkímélő eljárás. A megalapozott szaktanácsadást követve, csak annyi tápanyag mennyiséget használunk fel, ami feltétlen szükséges a vízágyon fejlődő növények zavartalan fejlődéséhez, valamint a felhasznált növényvédőszerek közvetlenül a palánták gyökerein keresztül szívódhatnak fel. Összegezve: Csökkentjük a környezeti terhelést a hagyományos, hidegágyas palántaneveléssel összehasonlítva.

Palántanevelő tálcák: A hazai palántanevelési gyakorlatban az 52 x 33 cm-es, 170 lyukas polisztirol tálcák használatosak, melyeket a jövőben szeretnénk lecserélni a szilárd falú műanyag DTS tálcákra, mivel a polisztirol tálcák újra hasznosítása nem teljesen megoldott. A polisztirol tálcákat növényvédelmi higiéniás szempontból ajánlott lecserélni 2-3 év után, mivel így a palánta kihozatal jelentősen javítható. A tálcák nagy része a palántanevelő telepek környékén kerül felhalmozásra, átmeneti tárolásra, vagy ami még rosszabb, azokat megsemmisítése jelentős környezeti terhelést okoz. Látva ezt a problémát az ULT Magyarország Kft. évekkel ezelőtt elkezdett egy technológiai fejlesztési programot a DTS műanyag tálcák alkalmazásával, melyekkel kedvező eredményeket értünk el. A DTS tálca tisztítása és fertőtlenítése a polisztirol tálcához viszonyítva sokkal jobbnak mondható, így tovább használható gazdaságosan, illetve gyorsabb és egyenletesebb lesz a kelés, mivel a fekete alapanyagú műanyag tálca gyorsabban felmelegszik. Az egyedüli probléma, hogy a tálcák lyuk méretezése nem egyezik a magvető gépek méretezésével. Ebben a kérdésben egyeztettünk a gyártóval és folyamatban van a 170 lukas DTS tálca kialakítása. Várhatóan az elkövetkező években ez a megoldás elérhető lesz a termelőink részére és a palántanevelő tálca készletünket folyamatosan lecseréljük majd a kevésbé környezet terhelő és teljesen újrahasznosítható DTS tálcákra.

Palánta nevelő közeg, komposzt: A polisztirol, vagy műanyag (DTS) tálcák komposzttal történő töltése, és a szemenkénti magvetés egy menetben, az erre a célra kialakított géppel történik a központi magvető telepeken, vagy a termelő saját telepén. Tálca töltésre kizárólag a Termelői Csoport ajánlása alapján lehet komposzt keverékeket felhasználni. Jelenleg a Stender Tabak 2 tőzegkeverék és a Klasman TS 3 finomkeverék felhasználásra ajánlott, de 2018-tól fenntartható forrásból származó kókuszrost keveréket is kísérleti termesztésbe állítottunk, mely az eddigi megfigyelések alapján 2021-ben is a tőzeggel kevert kókuszrost sikeresnek bizonyult. A kísérletet 2022-ben folytatni fogjuk eltérő keverési arányokkal. A jövőben célunk, hogy a dohány palánta nevelése során megújuló termesztő közeget tudjunk alkalmazni, mint pl. a kókuszrost, mivel a tőzeg képződéséhez több száz évre van szükség, és kitermelése általában az érzékenyebb területekről történik. Ennek következményeképpen az ott kialakult környezet és az élővilág jelentős mértékben károsodik.

A float bed palántanevelési technológia fejlesztési törekvéseink elsősorban a technológia alkalmazása során felmerülő környezeti terhelés folyamatos csökkentésére irányulnak.

Az ajánlott palántanevelési technológiánk, valamint egyéb ajánlásaink a következő helyen érhetőek el: https://nyidoter.hu/dohany-termesztes-technologia/palanta-neveles/

A hatodik részben a Jó Agronómiai Gyakorlat területkiválasztás, vetésváltás kérdéseivel foglalkozunk.

Fekete Tibor agronómiai igazgató, ULT Magyarország Kft.

Címkék: , ,

Related Post