2021. évi kísérlet
A 2018-ban kezdődött és három éve folytatott programunkat a fenntartható forrásból származó kókuszrosttal 2021-ben több termelőnél üzemi méretekben folytatjuk tovább.
A palántanevelés során alkalmazott különböző tőzeg keverékek nem fenntartható forrásból származnak. A képződésükhöz több száz évre van szükség. A tőzeg kitermelése érzékeny területekről történik és az itt kialakult élővilág nagymértékben károsodik. A tőzegréteg letermelésével alapvetően változik meg az eredeti környezeti állapot, mely szakszerű visszaállítása hosszú évtizedekbe kerül. Ezért tartjuk fontosnak az alternatív módszerek megtalálását és alkalmazását a dohány palántanevelésben.
A kókuszrost használatával csökkenthetjük a nem fenntartható forrásból származó tőzegkeverékek használatát, illetve a termesztés költségeit is.
Az elmúlt három év pozitív tapasztalatai alapján az idei programunkat nagyüzemi méretűre növeltük, így közel 75.000 liter kókuszrostot használtak fel a termelőink kilenc gazdaságban.
A korábbi évektől eltérően a kókuszrost most nem préselt, száraz brikett formájában érkezett, hanem nedvesített, morzsolt állapotban, „big-bag” zsákokban mely így minden további előkészítés nélkül alkalmazható volt a gépi tálcatöltéseknél.
A korábbi tapasztalatok alapján a gyártó úgy készítette elő az agyagot, hogy a kókuszrost szerkezete már nem tartalmaz hosszú kókuszrost szálakat, melyek így nem akadályozták a gépi töltést és az egyenletes vízemelést a tálcákban. A programmal kapcsolatos részleteket és eredményeket weboldalunkon folyamatosan frissítjük, így nyomon követhető a kókuszrost felhasználásának sikeressége.
Barna József, Biri és NOVOR Kft ,Nyírtét. 2021. 05. 07.
Novor Kft. 2021. 05. 03.
Kelés utáni, „kereszt állapot”
Kelés előtti állapot
Beszállítás, raktározás
Tálcatöltés, vetés, vízre helyezés
2020. évi kísérlet
2019. évi kísérlet
2018. évi kísérlet
A 2018-as termesztési évben kísérleti jelleggel, termesztésbe állítottuk a kókuszrostot, mint palánta nevelőközeg. A kísérletnek a célja egy olyan közeg gyakorlati alkalmazhatóságának megvizsgálása a dohány úsztatott palántanevelése során, mely megújuló forrásból származik.
A palántanevelés során általánosan elterjedt és alkalmazott nevelő közegek a különböző tőzegkeverékek. A tőzeg erősen nedves, tartósan víz által borított, levegőtől elzárt környezetben, lápos területeken képződik az elhalt növények maradványaiból, biológiai, kémiai és fizikai folyamatok következményeképpen.
A környezettudatos gondolkodás és fenntartható gazdálkodás fogalma a tőzeg kitermelésével kapcsolatban azon a ponton ütközik, hogy a tőzeg képződéséhez több száz évre van szükség, és kitermelése általában az érzékenyebb területekről történik, melynek következményeképpen az ott kialakult környezet és az élővilág jelentős mértékben károsodik. Mindemellett a tőzeg bányászata igen magas költséggel jár. Az idei évben felhasznált kókuszrost a kókuszdió héjának külső rétege, mely gyakorlatilag a kókuszdió egyik mellékterméke. A kókuszrost a tőzeghez hasonlóan rostos szerkezetű, melynek köszönhetően jó a szellőzöttsége, valamint nagy mennyiségű vizet képes felvenni és tárolni, így a palántanevelés során kis mennyiséget kell belőle felhasználni, mivel jelentős mértékben megdagad. A fenntartható forrásból származó nevelő közegeknek a használata hozzájárul ahhoz, hogy csökkenjen a nem fenntartható forrásból származó tőzeg kitermelése az érzékeny területekről.
A kísérlet Balogh Miklós (NYIDOTER Kft.) árupalánta előállítónál Apagyon lett beállítva, melynek során teszteljük a hagyományos polisztirol nevelő tálcákban és a DTS (Double Tray System – Dupla műanyag tálca) műanyag tálcákban is a kókuszrostot. A korábbi évek DTS tálcával kapcsolatos kísérletei azt mutatták, hogy a DTS tálca merülése jobb, mint a hagyományos polisztirol tálcáké, így várhatóan a kókuszrost ezekben a tálcákban gyorsabban lesz képes felvenni a vizet és ez által nem lesz vontatott a kelés. A kísérleti kókuszrosttal töltött tálcákat ugyanabban a vízközegben helyeztük el, mint ahol a hagyományos tőzeggel (Stender Tabac) töltött tálcák is vannak. A kísérlet során figyelemmel kísérjük és feljegyezzük a palánták csirázási idejét, fejlődésük menetét, a kiültethető palánták mennyiségét, majd a kiültetés utáni fejlődésüket és összehasonlítjuk a tőzegben nevelkedett palánták produkciójával. Mindemellett pedig pozitív eredmény esetén is különösen fontos felmérni, hogy a kiforrott technológiába be tudjuk-e illeszteni ezt a fajta nevelőközeget, ha a későbbiekben szeretnénk alkalmazni a gyakorlatban.
Nyíregyháza 2018. 04. 24.
Balogh Dávid, NYIDOTER Kft. STP koordinátor