Tisztelt Dohánytermelőnk!
Az elmúlt évek során egyre nagyobb figyelmet fordít a dohányipar a leveles dohányok klórtartalmára és az esetleges nehézfém szennyezettségére. Levelemben erről szeretnék Önnek bővebb tájékoztatást adni.
A dohány klórtartalma
A dohány klórtartalma meghatározó minőségi mutató, amely közvetlenül befolyásolja a dohánylevél égési tulajdonságait, így annak piaci értékét. Mivel a dohány kifejezetten klórérzékeny növénykultúra, a termesztés során kerülnünk kell a klórtartalmú műtrágyák használatát.
A magasabb klórtartalom hatásai a minőségre:
- Éghetőség: A magas klórtartalom (különösen 2% felett) gátolja a dohány égését, rontja a parázstartó képességet, és fekete hamut eredményez. Az ideális érték általában 0,5% alatt van. Az elmúlt években a hazai leveles dohányok klórtartalma emelkedő tendenciájú és néhány évben meghaladta a felső határértéket.
- Nedvszívó képesség (higroszkóposság): A klór növeli a levelek vízmegkötő képességét. Ez nehezíti a szárítást (fermentálást), növeli a penészedés kockázatát a tárolás során, és rugalmatlanná teheti a leveleket.
- Kémiai összetétel: A túlzott klórfelvétel csökkentheti az alkaloidok (például nikotin) szintjét, miközben növelheti a redukáló cukrok arányát, ami eltolja a dohány természetes íz- és aromaegyensúlyát. A jelenlegi piaci igények kielégítésére, a magasabb nikotin tartalmú dohánylevél előállítás a célunk.
- Külső megjelenés: Túl sok klór esetén a levelek színe egyenetlen, fénytelen vagy piszkos árnyalatú lehet a szárítás után.
Termesztési szempontok:
- A termesztés során szigorúan figyelni kell a megfelelő tápanyag formák használatára. A kálium-klorid (KCl) helyett, kálium-szulfátot (K2SO4) kell használni a klórbevitel minimalizálására. Erre a célra kiváló minőségű kémiai komplex műtrágyák állnak rendelkezésre a piacon.
A felvásárolt dohánytételeink klórtartalmát folyamatosan vizsgáljuk a saját laborunkban. Jelenleg a mért eredmények még a felső határérték alattiak, de az elmúlt évek emelkedő trendje, óvatosságra int bennünket a megfelelő tápanyagforma használatának területén.
A dohány nehézfémtartalma
A dohánynövény kiemelkedő képességgel rendelkezik a környezetében található nehézfémek felvételére, felhalmozására, így a leveleiben gyakran mérhető kadmium, ólom és egyéb toxikus elemek jelenléte. A dohány nehézfémtartalma elsősorban a talajból, a műtrágyákból és a légköri lerakódásokból származik.
Legfontosabb nehézfémek és forrásaik:
- Kadmium (Cd): A dohány az egyik leghatékonyabb kadmiumgyűjtő növény. A forrása gyakran a foszfáttartalmú műtrágyák használata.
- Ólom (Pb): Elsősorban a közlekedésből és az ipari szennyezésből eredő porral kerül a növényre vagy a talajba.
- Króm (Cr), Nikkel (Ni) és Cink (Zn): Változó mennyiségben fordulnak elő, gyakran a talaj típusától és a termesztési technológiától függően.
Koncentrációk a dohánytermékekben és azok humánegészségügyi hatásai:
A különböző dohányipari termékek nehézfémtartalma jelentősen eltérhet a termékbe töltött dohány származási helyétől függően. A magyarországi vizsgálatok szerint a hazai forgalomban lévő cigaretták kadmiumtartalma kb. 0,5–0,7 μg, az ólomtartalmuk pedig 1,4–2,2 μg szálanként. A dohány elégetésekor a nehézfémek egy része a füstbe kerül, amit a dohányos közvetlenül belélegez. A kadmiumnak például mintegy 10–20%-a, míg az ólomnak 2–6%-a kerül a szervezetbe a füsttel. A dohányzás a lakosság egyik legjelentősebb kadmiumexpozíciós forrása. A nehézfémek felhalmozódnak a szervezetben, különösen a vesében és a májban, ahol károsíthatják a szervek funkcióit. Hosszú távú bevitelük összefüggésbe hozható daganatos megbetegedésekkel, szív- és érrendszeri problémákkal, valamint csontritkulással.
Hogyan csökkenthetjük a megtermelt dohány kadmium tartalmát?
A talaj kadmiumszennyezésének legfőbb forrása a műtrágya–használat, ott is elsősorban a foszforforrás kadmium-tartalma. Egy 2002-es EU-s kockázatbecslés alapján 20 mg/Cd/kg P2O5 alatt nem valószínűek káros hatások, 60 mg/kg felett viszont hosszabb távon már káros hatásokkal kell számolni. Jelenleg az EU nem szabályozza megfelelően ezt a területet, de vannak kezdeményezések a felhasználásra kerülő foszfor műtrágyák kadmium tartalmának szigorú szabályozására.
A radikális kadmiumcsökkentést (20 mg/Cd/kg PsO5) megcélzó Franciaországgal közös álláspontra helyezkedett Finnország, Svédország, Magyarország, Luxemburg, Szlovénia, Dánia, Lettország, Málta, a Cseh Köztársaság, Észtország és Horvátország. Németország még bizonytalan ebben a kérdésben. Lengyelország 80 mg-os minimum szintet támogat, míg Spanyolország és az Egyesült Királyság 60 mg-ot. A fenti álláspontok alapján ki lehet következtetni, hogy mely országokból származó foszfortartalmú műtrágyák jelentenek potenciális veszélyt a fogyasztók egészségére.
A YARA elkötelezett a drasztikus kadmiumcsökkentés politikája mellett, így a káliumszulfát tartalmú termékei garantáltan klórmentesek és nehézfémekkel nem szennyezettek, több lengyel importból származó kémiai komplex termékkel szemben. Ezt is figyelembe véve az ULT Magyarország Kft a YARA kémiai komplex szántóföldi termékeinek használatát támogatja és javasolja felhasználásra azokat a dohánytermelőinek.
Üdvözlettel:
Tibor FEKETE
Agronomy director ULTH,
EU Regional Agronomy Coordinator for “big leaf” production
