Fenntartható Dohánytermesztés Magyarországon. (2. rész)

Tisztelt Olvasónk, Dohánytermelőnk!

A cikksorozatunk második részében a Jó Agronómiai Gyakorlat (Good Agrocultural Practices, GAP) fogalmával, területeivel és elvárási rendszerével fogunk bővebben foglalkozni.

A Jó Agronómiai Gyakorlat az STP Termesztés pillérének szakmai elvárásait foglalja össze az eredeti környezeti állapot fenntartása mellett. Minden dohányipari vásárló és dohányfelhasználó meghatározza a beszállítói felé a leveles dohány előállítása (termesztés) során alkalmazandó helyes agronómiai gyakorlatot és az ehhez a területhez kapcsolódó minimális elvárásaikat. A Universal Corporation a különböző vevői igényeket mérlegelve állította össze a cégcsoport leányvállalataira vonatkozó Jó Agronómiai Gyakorlat rendszerét,  http://www.universalcorp.com/Practices/GAP melyet minden leányvállalata a működési területének és a helyi szabályzóknak megfelelően fejlesztett tovább. Az ULT Magyarország Kft 2012-től alkalmazza az alábbiakban található elvárási rendszert, mely STP 1.2 verzió struktúrájára épül.

Jó Agronómiai Gyakorlat (GAP) alábbi technológiai elvárásai kötelezőek a dohánytermesztés során a termelőre és az elsődleges feldolgozóra vonatkozóan:

  1. a terület kiválasztás, vetésváltás során
  • a könnyen felmelegedő, laza szerkezetű talajokat helyezi előtérbe;
  • minden harmadik évben vetésváltást alkalmaz;
  • a vetésforgóban rokon kultúrákat, valamint magas nitrogén igényű kultúrákat nem termeszt;
  • lehetőség szerint zöldtrágyát alkalmaz;
  • ellenőrzi a területét, hogy nem nitrát érzékeny-e, és amennyiben a terület nitrát érzékeny, az összes technológiai beavatkozást a nitrát direktíva szerint végzi a termesztési év során;
  • a dohánytáblák körül a nem cél-szervezetek részére élőhely és táplálék biztosítására puffer sávokat képez. Ezzel is biztosítja a biológiai sokszínűség fenntartását;
  1. a talajerózió, talajvédelem, talajszerkezet megóvása érdekében
  • 12 %-nál nagyobb lejtőszögű területen nem alkalmaz dohánytermesztést;
  • a szél és vízeróziónak kitett területeken az eróziós károkat kivédő, vagy csökkentő talajművelést alkalmaz;
  • a téli csapadék megőrzését elősegítő talajművelési eljárást alkalmaz;
  • az eredeti talajszerkezet megóvása érdekében vízzel túlzottan telített talajon gépi munkát nem végez;
  • biztosítja a nagyobb esőzések következtében kialakult felszíni vizek mielőbbi lefolyását;
  1. a vetőmag és fajtahasználat során tudomásul veszi, hogy
  • csak hagyományos úton nemesített fajtákat alkalmaz, melyet a Termelői Csoport biztosít számára;
  • kizárólag GMO-mentes fajtákat és hibrideket termeszt;
  • lehetőleg hím steril fajtákat alkalmaz;
  • a pillírozott vetőmag használatát helyezi előtérbe;
  • csak biztos, megbízható forrásból származó vetőmagot használ fel;
  • előtérbe helyezi a hazai nemesítésű fajtákat, melyek a hazai éghajlati körülményekhez jobban alkalmazkodnak, szárazságtűrésük jobb az egyéb fajtákéhoz képest, valamint rezisztensek a főbb betegségekre.
  1. a palántanevelés során
  • float bed technológiát alkalmaz;
  • a palántanevelést megelőzően a feltöltő vizet általános öntözővíz vizsgálatnak veti alá, és a nem megfelelő minőségű feltöltő vizet nem használja;
  • a tápanyagfeltöltést a vízvizsgálat eredményeire alapozott szaktanácsadás szerint végzi el;
  • a növényvédelmi beavatkozásokat a technológiai előírás szerint, csak a dohány kultúrában engedélyezett növényvédő szerekkel és az engedélyokiratban leírt felhasználási előírások szerint végzi;
  • az Elsődleges Feldolgozó technológiai ajánlása alapján törekszik a kijuttatott növényvédő szerek mennyiségének folyamatos csökkentésére;
  • a növényvédő szerrel szennyezett, használt csomagolóeszközöket, göngyölegeket a termesztési szezon végén az erre a célra kijelölt gyűjtőhelyeken adja le és az erről szóló dokumentumokat megőrzi;
  • a felhasznált fóliát és a használt palántanevelő tálcákat megfelelő engedéllyel rendelkező újra-hasznosítást végző cég felé értékesíti, melyről a megfelelő dokumentációkat megőrzi;
  • a palántanevelés során végzett minden beavatkozást és mért eredményt dokumentál a palántanevelési naplóban;
  1. a talajminta vételezés, tápanyag visszapótlás érdekében
  • legalább minden harmadik évben, amikor a vetésváltás során területet cserél, talajminta vételezést alkalmaz;
  • a szükséges tápelemek kijuttatását, a tápanyagok visszapótlását a talajmintavétel eredményeire alapozott szaktanácsadás szerint végzi;
  • a mezo- és mikroelemek pótlására az alaptrágyázás mellett kiegészítő lombtrágyázást is végez;
  • a monoműtrágyák helyett a kémiai komplex készítmények használatát helyezi előtérbe;
  • kizárólag a talaj eredeti kémhatását tovább nem romboló műtrágyaféleségeket alkalmaz;
  • szükség esetén talajjavító meszezést végez;
  • nem alkalmaz gyorsan oldódó és könnyen kimosódó műtrágyaféléket;
  • előtérbe helyezi a biológiai készítményeket ezzel is csökkentve a környezeti terhelést;
  • amennyiben elérhető és a termesztett fajta lehetővé teszi, szerves trágyát alkalmaz;
  • amennyiben az alkalmazott vetésváltás lehetővé teszi, zöldtrágyázást alkalmaz;
  1. a talajművelés során
  • talajszerkezet kímélő talajművelést alkalmaz;
  • kerüli a felesleges, talajszerkezetet romboló beavatkozásokat;
  • csak megfelelő talajnedvesség esetén végez talajmunkát;
  • megóvja a talaj eredeti nedvesség állapotát;
  • biztosítja a csapadék zavartalan bejutását, valamint annak megőrzését a mélyebb talajrétegekbe;
  • szükség esetén mélylazítást végez a felesleges csapadék mélyebb talajrétegekbe történő lejutásához;
  • biztosítja a dohány igényeinek megfelelő talajnedvesség-levegő arányt;
  • megszünteti a letömörödést, levegőtlen talajállapotot, morzsalékos talajszerkezettel biztosítja a talaj gyors felmelegedését;
  • megfelelő talajműveléssel gyéríti a talajlakó kártevők számát;
  • folyamatosan gyommentes állapotot biztosít;
  1. az ültetés során
  • a technológiailag előírt tenyészterületet alkalmazza;
  • hagyományos művelésnél 22.000 – 24-000 tő/ha, míg gépi betakarítás esetén 24.000 -26.000 tő/ha tőszámot alkalmaz;
  • vízzel ültet és az ültetést követően három hétig öntözést nem végez a területen;
  • az ültetéskor csak a szükséges mennyiségű ültető vizet juttatja ki a gyökérzónába;
  • a kijuttatott ültető vízzel túlzott tápanyag mennyiséget nem mos ki a talajból;
  • törekszik arra, hogy legkésőbb május 20.-ig beülteti a területét;
  1. a növényápolás során
  • folyamatosan morzsalékos talajfelszínt biztosít gépi és kézi talajmozgatással;
  • vegyszeres gyomirtást nem alkalmaz, vagy ha az elkerülhetetlen, kizárólag az ültetést megelőzően egy alaklommal végez;
  • folyamatosan gyommentes állapotot tart fenn, ezzel megőrizve a talaj eredeti nedvesség állapotát, valamit csökkentve a gyomok magtermelő képességét;
  • a talajban kialakult kapillárisok megszakításával megőrzi a talaj víztartalmát és fenntartja a talajnedvesség és levegő megfelelő arányát a kiültetett dohánynövény zavartalan fejlődése érdekében;
  • a felesleges munkafolyamatokat kerülve megőrzi a talaj eredeti fizikai állapotát;
  1. a növényvédelem során
  • kizárólag csak a dohánytermesztésben engedélyezett készítményeket alkalmaz;
  • minden esetben a növényvédőszer engedélyezési okiratában előírt feltételeknek megfelelően jár el;
  • a növényvédelmi beavatkozásokat a kártevők esetében csapdázásos megfigyelések, a kórokozók esetében előrejelzések eredményeire alapozottan végzi, figyelembe véve az Elsődleges Feldolgozó által meghatározott dinamikus gazdasági védekezési küszöbértéket;
  • minden esetben követi az Elsődleges Feldolgozó szakmai utasításait, betartja annak az IPM technológiára vonatkozó elvárásait, előírásait;
  • törekszik a kijuttatott növényvédő szerek mennyiségének folyamatos csökkentésére az Elsődleges Feldolgozó technológiai ajánlása szerint, valamint alkalmazza a szakmailag ajánlott új készítményeket, melyek kisebb környezeti terhelést okoznak;
  • megfelelő műszaki állapotú növényvédelmi eszközöket használ a növényvédőszerek kijuttatásához;
  • biztosítja a növényvédőszer kijuttatására alkalmas eszközeinek a törvény által előírt időszakos hatósági ellenőrzését;
  • csak a növényvédelmi végzettségének, vagy a képesítésének megfelelő forgalmi kategóriájú készítményt juttat ki;
  • a növényvédelemi kezelések során kerüli a felesleges környezeti terhelést, betartja az előírt dózist és a kijuttatásra javasolt permetlé mennyiséget;
  • betartja az előírt növény egészségügyi és munkaegészségügyi várakozási időket;
  • növényvédelmi beavatkozást kiskorúval és terhes nővel nem végeztet;
  • növényvédelmi beavatkozásait a növényvédelmi/permetezési naplóban naprakészen rögzíti, melyet a felvásárlás előtt eljuttat az Elsődleges Feldolgozóhoz;
  • a növényvédőszereket a törvényileg előírt feltételeknek megfelelő növényvédőszer raktárban tárolja;
  • növényvédelmi tevékenység során megfelelő védőfelszerelést használ;
  • a növényvédő szerrel szennyezett, használt csomagolóeszközöket, göngyölegeket a termesztési szezon végén az erre a célra kijelölt gyűjtőhelyeken adja le és az erről szóló dokumentumokat megőrzi;
  • a betakarítást követően azonnal megsemmisíti a visszamaradt szármaradványokat;
  1. az öntözés során
  • öntözést kizárólag a szakhatóság által engedélyezett vízkivételi forrásból, és módon végez;
  • folyamatosan biztosítja a dohány vízszükségletét öntözéssel;
  • az öntözés során törekszik a legkisebb vízigényű öntözési technológia megvalósítására (programozott víztakarékos öntözés, éjszakai vízkijuttatás, csepegtető öntözés, stb.) a felszíni és felszín alatti vízkészletek megóvása érdekében;
  • az öntözéssel kapcsolatos tevékenységeit folyamatosan dokumentálja, öntözési naplót vezet;
  • a dohánytermesztés során törekszik az egységnyi vízfelhasználás csökkentésére racionalizált öntözővíz felhasználással;
  1. a tetejezés, kacsgátlás során
  • az Elsődleges Feldolgozó által ajánlott kacsgátlási technológiát alkalmazza, az időben és megfelelő szakmai szinten elvégzett tetejezéssel csökkentheti a kijuttatott kacsgátlószer mennyiségét, amivel a környezeti terhelés is csökkenthető;
  • egyszeri kézi kacsozást alkalmaz a vegyszeres kacstalanítás mellett, ami szintén csökkenti a környezeti terhelést;
  • csak az engedélyokiratban előírt feltételeknek megfelelően alkalmazza a kémiai kacsgátló készítményeket, és azokat egyéb növényvédő szerekkel nem keveri, ezzel is csökkentve a környezeti terhelést;
  1. a betakarítás, szárítás során
  • az érett leveleket a törési övezeteknek megfelelően legalább négy alkalommal takarítja be;
  • a betakarítást érett állapotban végzi, hogy a szárításkori színesítés a lehető legrövidebb idő alatt történjen meg és minimális energia igényű legyen;
  • a szárítás során nedves és száraz hőmérőt alkalmaz, a minőség biztosítása mellett a szárítás során felhasznált energia mennyiségének minimalizálása érdekében;
  • a szárító berendezését szigeteli és megfelelő műszaki állapotban tartja, hogy a szárítás energiai igénye csökkenthető legyen;
  • a gázégőt folyamatosan szervizelteti és karbantartja, hogy a kibocsájtott égéstermék a lehető legkisebb légköri szennyezést idézze elő (CO2, GHG);
  • szárítási naplót vezet, teljes körű dokumentálással;
  • a dohányszárító kamra belső terét és környezetét tisztán tartja, hogy nem dohány eredetű anyaggal a szárított dohány ne keveredjen (NTRM);
  1. a tárolás, beszállítás során
  • betartja a technológiailag előírt maximális nedvesség tartalmat a dohányok csomagolásánál. Ezzel csökkenti annak lehetőségét, hogy a káros TSNA koncentrációja növekedjen a dohányban a tárolás során;
  • figyel arra, hogy a dohányt károsító raktári kártevők ne szaporodjanak fel a raktárban, hogy elkerülhető legyen az utólagos növényvédőszeres raktár fertőtlenítés, ami felesleges környezeti terhelést okozhat;
  • figyel arra, hogy optimális tartományban tartja a lecsomagolt dohány egységek átlagsúlyát és egyszerre nagyobb dohánymennyiséget mozgat a felvásárlás helyére annak érdekében, hogy csökkentse a szállítás során a környezeti terhelés mértékét;
  • szervezett beszállításkor az Elsődleges Feldolgozó legmagasabb környezetvédelmi minősítésű motorokkal felszerelt szállító eszközeit használja;

A harmadik részben a hazai dohány nemesítéssel, fajta- és vetőmag használattal fogunk foglalkozni az STP ide vonatkozó szempontjait figyelembe véve.

Fekete Tibor agronómiai igazgató, ULT Magyarország Kft.

Címkék: , ,

Related Post

2019. évi termésű Burley dohányok felvásárlási ciklusa 2020. február 11. határidővel lezárul.2019. évi termésű Burley dohányok felvásárlási ciklusa 2020. február 11. határidővel lezárul.

Az ULT Magyarország Kft. közleménye Tisztelt Dohánytermelő! Tájékoztatni szeretnénk minden Burley dohánytermelőnket, hogy a 2019. évi termésű dohányok felvásárlási ciklusa 2020. február 11. határidővel lezárul. Az itt meghatározott utolsó felvásárlási