NYIDOTER KFT. STP Fenntartható dohánytermesztés Magyarországon. (8. rész)

Fenntartható dohánytermesztés Magyarországon. (8. rész)

Tisztelt Olvasónk, Dohánytermelőnk!

A Fenntartható Dohánytermesztés Magyarországon című cikksorozatunknak eddig hét része jelent meg. Az elmúlt hónapokban egyéb elfoglaltágok miatt a sorozatunk átmenetileg szünetelt, melyet most újból folytatunk.

A második résztől részletesen foglalkoztunk a Jó Agronómiai Gyakorlat (GAP) főbb területeinek az ismertetésével és eljutottunk a talajművelésig. A korábbi részekben részletesen tárgyaltuk a dohánynövény ökológiai igényeit, a fajtahasználat kérdését, ismertettük a területkiválasztás elvárásait és fontosságát, foglalkoztunk a tápanyag igénnyel és visszapótlással, valamint a palántaneveléssel és talajműveléssel. A későbbiekben innen folytatjuk majd az ültetéssel, növényápolással, növényvédelemmel, betakarítással és szárítással, valamint az értékesítést megelőző termelői feladatokkal.

Az Jó Agronómiai Gyakorlatra vonatkozó technológiai javaslatunk alapja a CORESTA (Cooperation Centre for Scientific Research Relative to Tobacco / Dohánnyal Kapcsolatos Tudományos Kutatások Együttműködő Központja) ide vonatkozó aktuális ajánlása, melyet legutóbb, 2021 októberben frissítettek meg az előző, 2005 februárban megjelent verzió alapján.

Kedves olvasónk! Ajánljuk szíves figyelmébe a ezt a fontos szakmai alapdokumentumot eredeti angol nyelven és magyar fordításban. Arra szeretnénk felhívni a tisztelt figyelmét, hogy ez egy általános technológiai ajánlás, ahogy azt a bevezetőben is megfogalmazzák az alábbiak szerint:

Mivel a dohányt a világ számos különböző régiójában termesztik, különböző mezőgazdasági rendszerekben, a kifinomultság különböző szintjein, nem létezik egyetlen GAP sablon sem, amely ráillene az összes gazdálkodási helyzetre. Vannak irányadó elvek, amelyeket figyelembe kell venniük a dohánytermesztésben résztvevőknek. A GAP-nak különböző meghatározásai léteznek a mezőgazdasági ágazaton belül és a dohányipar tagjai között meglévő GAP programok is különböznek a fókuszterületben és annak módjában, hogyan mérik a program betartását és a javulást. Léteznek bizonyos hasonlóságok, ugyanúgy, mint egyedi fókuszterületek. Ez a dokumentum mindkét helyzettel foglalkozik és az alábbiakban ismerteti azokat. Ennek a dokumentumnak az a célja, hogy útmutatóként szolgáljon egy Jó Agronómiai Gyakorlatok program kidolgozásában és fejlesztésében.  Ez a dokumentum nem helyettesítheti a meglévő GAP programokat és nem is használható fel iparági mindenre kiterjedő GAP programként.”

Az ULT Magyarország Kft és a velünk együttműködő Nyírségi Dohánytermelői Csoport (NYIDOTER Kft) a CORESTA GAP itt megfogalmazott keretajánlásai alapján végzi a dohánytermelőink szaktanácsadását és termesztési munkájuknak segítését, maximálisan figyelembe véve a termőhelyi adottságainkat és az egyéb körülményeinket.

Cikksorozatunk következő, kilencedik részében a palántanevelés és az ültetés gyakorlati kérdéseivel fogunk foglalkozni.

Fekete Tibor agronómiai igazgató, ULT Magyarország Kft.

Címkék: , ,

Related Post

Fenntartható dohánytermesztés Magyarországon. (7. rész)Fenntartható dohánytermesztés Magyarországon. (7. rész)

Tisztelt Olvasónk, Dohánytermelőnk! A cikksorozatunk hetedik részében a dohánynövény a talajművelés, talajerózió, talajvédelem, talajszerkezet megóvása érdekében szükséges teendőkről, valamint a talajmintavételezés, tápanyag visszapótlás kérdésével foglalkozunk. A Jó Agronómiai Gyakorlat (GAP)

Fenntartható dohánytermesztés Magyarországon. (9. rész)Fenntartható dohánytermesztés Magyarországon. (9. rész)

Tisztelt Olvasónk, Dohánytermelőnk! A Fenntartható Dohánytermesztés Magyarországon című cikksorozatunknak kilencedik részéhez érkeztünk, melyben a palántanevelést követően az ültetés gyakorlati kérdéseivel fogunk foglalkozni. Az ötödik részben részletesen tárgyaltuk a float bed