NYIDOTER KFT. STP Fenntartható dohánytermesztés Magyarországon. (9. rész)

Fenntartható dohánytermesztés Magyarországon. (9. rész)

Tisztelt Olvasónk, Dohánytermelőnk!

A Fenntartható Dohánytermesztés Magyarországon című cikksorozatunknak kilencedik részéhez érkeztünk, melyben a palántanevelést követően az ültetés gyakorlati kérdéseivel fogunk foglalkozni.

Az ötödik részben részletesen tárgyaltuk a float bed technológia minden elemét. A hatodik részben megismertük a dohány növény környezeti igényét, a talaj igényét, valamint a talaj kiválasztás szempontjait. A hetedik rész foglalkozott a talajvédelemmel, a talaj helyes művelésével és a dohány tápanyag igényeivel, valamint a tápanyag visszapótlás helyes gyakorlatával. Mivel már mindent tudunk a talajerő gazdálkodásról és a helyes talajművelésről, ideje a szakszerűen megnevelt dohánypalántánkat elültetni!

Jó Agronómiai Gyakorlat (GAP) szerint az alábbi technológiai elvárásoknak kell megfelelni az ültetés során:

  • a termelőnek a technológiailag előírt tenyészterületet kell alkalmaznia;
  • általánosságban, hagyományos művelésnél 20.000 – 24-000 tő/ha, míg gépi betakarítás esetén 24.000 -26.000 + tő/ha tőszámot kell alkalmaznia;
  • vízzel kell ültetni és az ültetést követően három hétig öntözést nem végezhet a területen, elősegítve az intenzívebb gyökérképződést;
  • az ültetéskor csak a szükséges mennyiségű ültető vizet kell kijuttatni a gyökérzónába;
  • a kijuttatott ültető vízzel túlzott tápanyag mennyiséget nem moshat ki a talajból;
  • törekedni kell arra, hogy legkésőbb május 20.-ig a területe legyen beültetve (természetesen minden körülmények között az évjárati hatások a meghatározóak)

Nézzük részletesebben, az aktuális technológiai leírásunk szerinti szakmai elvárásainkat:

A Virginia és a Burley dohányt egyaránt sík- és bakhátas művelésben termeszthetjük. A dohánytermesztés során elterjed technológia és szakmailag elvárt a bakhátas művelési módszer.

Bakhát készítés

A talaj felső rétegéből képzett bakhátnak számos előnye van, melyekből a legfontosabbak az alábbiak:

  • A bakhát hamar átmelegedik, így optimális hőmérsékletet biztosít a fejlődő gyökerek számára.
  • A folyamatos bakhátműveléssel a növénynek ideális víz – levegő arányt lehet kialakítani.
  • A bakhát művelése jól gépesíthető így a gyomírtás hatékonysága kiváló, kevesebb kézi kapálásra van szükség.
  • A bakhátba kijuttatott tápanyag rögtön a gyökérzónában hasznosul. Kevesebb tápanyag, jobb hasznosulás, kisebb környezeti terhelés.
  • A bakhát támasztja a növényt, mely nagy előny a gépi betakarításnál.
  • A hirtelen lezúduló csapadékok nem okoznak vízállásokat és így nincs tőpusztulás.

Sík talajba ültetés esetén a növény fejlettségi állapotától függően később kapás töltögető géppel is kialakítható kisebb bakhát. Ezt a módszert már a nagyapáink is sikeresen használták, amikor a még a gépesítettség a bakhátas termesztést nem tette lehetővé.

Az április végére, május elejére a 15-18 cm-es, ceruza vastagságú, jól megedzett, többször megnyírt palánta alkalmas kiültetésre, amikor a talaj felső rétege a 14-16 C°-ot már elérte. A napszak megválasztása is meghatározhatja kiültetés eredményességét, a palánta megeredését, később a beültetett tábla beállottságát. Napos időben a délutáni ültetés eredményesebb. Száraz, aszályos ültetési időben jó eredménnyel alkalmazhatjuk a kiültetés előtti napon történő 5-10 mm vízzel való beöntözést, miáltal a talajt kellően lehűtjük, s elegendő párát biztosíthatunk a frissen kiültetett palánta környezetében. A tapasztalatok alapján így a növény nem veszíti el első 1-2 levelét, ezáltal annak legyökeresedése eredményesebb lesz, majd további fejlődése töretlenebb és gyorsabb. A termelők egy része a beültetés után öntözi be a területet, ezzel gyakorlatilag 100 %-os palánta beállottságot biztosít. Az ültetés minden körülmények között vízzel történjen. Az előforduló palántahiányt az ültetés perceiben pótoljuk. Az egyenetlen felszínű táblákon sorok kialakításánál vegyük figyelembe a felszín rétegvonalait, s ha a tábla engedi, a sorok az uralkodó széliránnyal egyezőek legyenek.

A dohányfajták és a technológia az alábbi tenyészterületeket igényli:

Virginia fajtáknál:

  • hagyományos művelésnél 22.000 – 24-000 tő/ha, 90 cm sortáv; (nem öntözött ültetvény, kézi betakarítás)
  • gépi betakarítás esetén 24.000 -26.000 + tő/ha, 105-110 cm sortáv; (öntözött, tetejezett, kacsgátolt és géppel betakarított ültetvény)

Burley fajtáknál:

  • öntözetlen körülmények között 90 cm sortáv, 22.000 tő/ha (nem tetejezett, alacsony nikotin tartalmú Burley)
  • öntözött termesztésnél 105 cm sortáv, 20.000 tő/ha (öntözhető, tetejezett, magas nikotin tartalmú Burley)
A dohány ültetése

Az ültetésnél szabály, hogy minél frissebb legyen a palánta, az ültetésre kiszedett növényeket ne érje erős napsütés, a palánta gyökere mélyre kerüljön.

A dohány ültetése

A kiültetett növényeket az időjárási körülmények függvényében néhány napig hagyni kell, hogy az új környezetben beindulhasson a gyökérváltás és a megeredés. Ez a float bed palántáknál kedvező környezeti tényezők esetén szinte észrevehetetlen, míg a hagyományos, hidegágyas nevelésű szálas palántáknál ez eltarthatott akár egy hétig is. A kiültetést követően indulhat majd a növényápolás, öntözés, fejtrágyázás és az első növényvédelem, melyről a következő részben fogunk részletesebben beszélni.

Fekete Tibor agronómiai igazgató, ULT Magyarország Kft.

Címkék: , ,

Related Post